aktualitások

Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-től - példákkal

2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatára - az őstermelőkhöz hasonlóan - az éves minimálbértől függ. Az adott évi vállalkozói bevételnél - a választott adózási módtól függetlenül - minden olyan bevételt figyelembe kell venni, amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel szerez, így beleértendő a katásként szerzett bevétel is.

A megelőző évi bevételnél az előző évi, míg a tárgyévi bevételnél a tárgyévi minimálbért kell viszonyítási alapnak tekinteni az átalányadózás választásakor.

Az adott évi vállalkozói bevétel meghatározásánál a választott adózási módtól függetlenül minden olyan bevételt figyelembe kell venni, amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel szerez. Így a bevételbe beleértendő a kisadózóként megszerzett, a bevételi nyilvántartásban feltüntetett bevétel is, még akkor is, ha a kisadózó azután 40 százalékos adó fizetésére volt köteles.

A fentiek alapján például az a kisadózó, akinek a 2021. évi éves minimálbér tízszeresét meghaladó katás bevétele volt 2022-ben, nem választhatja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti átalányadózást.

forrás: adózóna.hu

NAV: kérdések és válaszok a gyermeket nevelők adó-visszatérítésével kapcsolatban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a gyermeket nevelőknek járó adó-visszatérítéssel kapcsolatban tájékoztatót tett közzé, illetve leggyakoribb kérdésekre adott választ honlapján

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:

• a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
• a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, és a várandós nő házastársának is.

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.
Mekkora összeget jelent a visszatérítés?
A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.
Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

1. Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és

• a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
• a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból

a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-éig automatikusan utalja a visszatértést.
2. Nyilatkozat benyújtásával
A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-éig ők is megkapják a visszatérítést.
Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.
A nyilatkozatot a "VISSZADO" nyomtatványon 2021. október 31-étől december 31-éig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.
3. Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.
Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?
A NAV a visszatérítést 2022. február 15-éig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.
Részletes információk
A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló kormányrendelet alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja a NAV honlapjának szja-visszatérítés rovatában, illetve az Adózóna "Gyermeket nevelőknek járó adó-visszatérítés: mutatjuk a részleteket" című cikkében.

2021. 10. 06.

forrás: adózóna.hu

Nyugdíjba megy a könyvelő: váltás év közben vagy év végén?

A könyvelőváltásra is érvényes, hogy búcsúzni szépen érdemes. Ha már erre kerül a sor, célszerű azt év elejére tervezni? Vannak-e az év közbeni váltásnak hátrányai a könyvelő és ügyfele szempontjából?

Gondban van a cég: nyugdíjba készül dolgozójuk, aki több mint húsz éve vezeti a családi vállalkozás könyvelését. Az érintett munkavállaló már novembertől nyugdíjas lehetne, de a cég tulajdonosai igyekeznek rábeszélni arra, hogy néhány hónappal halassza ezt el, és zárja le még az évet. Szerintük, az új könyvelő számára is ez a megoldás lenne előnyösebb.

Valóban kedvezőbb a könyvelők számára - akár átveszik, akár átadják a feladatot -, ha a váltásra a következő év elején kerül sor?

Az év elejéhez, az üzleti év zárásához kapcsolódó könyvelőváltás esetén a régi könyvelő kötelessége, hogy az üzleti év zárásával kapcsolatos feladatokat teljeskörűen elvégezze. Az ehhez kapcsolódó felelősség is az övé. Az új könyvelőnek át kell vennie az új üzleti év nyitásához szükséges dokumentumokat, analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat, a főkönyvi kivonatot, meg kell nyitnia az új üzleti év könyvviteli nyilvántartásait, és könyvelnie kell az új üzleti év bizonylatait.

Az elköszönő könyvelőnek természetesen át kell adnia az adott cég számviteli politikáját, az ennek a számviteli törvény (Szt.) 14. paragrafusának (5) bekezdése szerint részét képező szabályzatokat is:

- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

- az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

- a pénzkezelési szabályzatot.

(Az önköltség-számítási szabályzatról fontos tudni, hogy készítésének kötelezettsége alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, valamint az a gazdálkodó, akinek az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot nem haladja meg.)

Ha év közben történik meg a könyvelőváltás, akkor is ugyanazok az átadás-átvételhez kapcsolódó feladatok, mint év elejei váltás esetében. Döntő különbség a két eset között az, hogy év közben nincs kötelező zárás, beszámoló-készítés.

Ebből következően, az év közbeni váltáskor az átadás-átvételnek a folyamatban lévő üzleti évet megelőző üzleti évhez kell kapcsolódnia, az tekinthető lezártnak. Így például, ha a könyvelés átadására a 2021. év folyamán kerül sor, akkor a 2020. év tekinthető lezártnak.

Az új könyvelő felelőssége így a már könyvelt adatok - maradva a fenti példánál, a 2021. évben az előző könyvelő által rögzített adatok - helyességére is kiterjed, hiszen ezek is részei lesznek az adott évről készített beszámolónak.

Sinka Júlia okleveles adószakértő

2021. 10. 06.

forrás: adózóna.hu

Budapest 1. kerület,  Budapest 2. kerület, Budapest 3. kerület, Budapest 4. kerület, Budapest 5. kerület Budapest 6. kerület Budapest 7. kerület Budapest 8. kerület Budapest 9. kerület Budapest 10. kerület Budapest 11. kerület Budapest 12. kerület Budapest 13. kerület Budapest 14. kerület Budapest 15. kerület Budapest 16. kerület Budapest 17. kerület Budapest 18. kerület Budapest 19. kerület Budapest 20. kerület Budapest 21. kerület Budapest 22. kerület Budapest 23. kerület, Budapest, Érd, Budakeszi, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, Dunaharaszti, Délegyháza, Dunavarsány, Törökbálint, Budaörs, Halásztelek, Taksony, Tárnok, Diósd, Sóskút, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Ráckeve, Százhalombatta, Martonvásár, Kiskunlacháza, Alsónémedi, Pest megye